Nemzeti Tehetséggondozó Program NTP-TFJ-17-0107

Az idei évben új tanulási módszerként jelent meg iskolánkban a Lego. Az 1-2. osztályban a matematika tanulásának szemléletesebbé tételére, 3. osztályban a fogalmazás órákon, alsó- felső tagozatos csoportban robotika foglalkozáson használhatták tanulóink. A Legot használó pedagógusok néhány gondolatban összefoglalták tapasztalataikat.

1.osztály: Péntekenként tanulóink nagy érdeklődéssel várták a Lego órákat. Ügyesen dolgoztak a megadott feladatlapok szerint. A megépített modellekkel könnyebben sajátították el az összeadást, kivonást, bontást, pótlást. A szöveges feladatok értelmezése is gyorsabban ment. A számkör bővítése, szorzás, osztás előkészítése is megtörtént, reméljük, így kevesebb probléma lesz a 2. osztályos matematikával. Tükrözés, szimmetrikus ábrázolás játékos módon sokkal hatékonyabb volt. Legjobban mégis az óra végi szabadon való építés tetszett, amely a finom motorikus mozgáson kívül a beszédkészségüket, szókincsüket is fejlesztette, mivel mesélhettek az építményükről. Tapasztalatom, hogy ez a módszer és eszköz játékos módon, de hatékonyan fejleszti a matematikán keresztül a tanulók problémamegoldó képességét, szókincsét, olvasási készségét, gondolkodását, hallás utáni megértését és beszédkészségét.

A másodikos gyerekek felfokozott állapotban várták az új tanévet, mert nem tudták elképzelni, hogyan tudják Lego segítségével tanulni a matematikát. Nekem, pedagógusnak, ennek a várakozásnak kellett megfelelnem. Sok felkészülés előzte meg az órai munkát, hiszen ismeretlen területre tévedtem. Az órák során minden alkalommal játékosan fejlesztettem a tanulók logikai gondolkodását, térlátását, számfogalmát. Kézügyességük fejlődött a sok kis elem felhelyezésével. Sokféle megoldást kerestek minden egyes feladatnál, ezzel fejődött kitartásuk. Minden feladatmegoldást bemutatták társaiknak, ez volt kezdetben a legnehezebb. A matematika nyelvén elmondani társaiknak gondolataikat és maga az, hogy kiálljanak, szerepeljenek, hiszen alapjában véve visszahúzódó osztály a második. Az együtt munkálkodással szociális kompetenciáikat is sikerült fejlesztenünk, amire mai világunkban a legnagyobb szükség van. Társadalmi elvárás, hogy tanítsuk a jövő nemzedékét arra, hogyan tudnak egymással dolgozni eredményesen. A sok fejlesztő hatás, amely a gyerekeket a Legon keresztül az idei tanévben érte, semmivel sem pótolható. Nekem a legjobb pillanatokat az okozza, amikor elmélyülten, makacsul próbálják az újabb és újabb megoldásokat megtalálni, és az óra végén odajönnek, és azt mondják: „ Ez nagyon jó volt”. Mivel sokszor elhangzott, nagyon jó volt Lego-val tanítani a matematikát.

 A 3. osztályban a fogalmazás tanórák színesítésére használtam a tanévben a Lego-t. A fogalmazás, mint tantárgy ebben az évben kezdődik el és úgy gondolom, jó lehetőség ez a módszer a motiválásra. Eleinte arra használtuk a Lego-t, hogy építés után néhány mondatot kellett a gyerekeknek megfogalmazni az alkotásukról szóban. Ezt rendkívüli módon szerették. Később az építményeket írásban kellett bemutatni. Kezdetben 5-10 mondatban, aztán ebből alakítottuk ki a szabályoknak megfelelő fogalmazást. A tapasztalataim alapján nagyban megkönnyítette a gyerekek dolgát, hogy a szövegalkotást összekapcsoltuk egy általuk kedvelt tevékenységgel. Az órák legalább 50 %-ában használták a Lego adta lehetőségeket. Az építés során szükségük volt a kreativitásukra és a fantáziájukra. Ez a két képesség pedig jelentős hangsúlyt kap a fogalmazás megírása során. Terveim szerint a következő tanévben a fogalmazás mellett az olvasás órákon is használni szeretném ezt a módszert. Látom abban a lehetőséget, hogy megjelenítve 1-1 történet mozzanatait könnyebb lesz számukra a tartalom elmondása, a lényeges részek felelevenítése. Jövőre is Legora fel!

 

A tanév elején érkeztek iskolánkba a Lego csomagok, amelynek része a WEDO 2.0. Ez a doboz és a hozzátartozó szoftver nyújt lehetőséget arra, hogy diákjaink elsajátítsák a robotprogramozás alapjait. 2 csoporttal indult el a robotika. Az alsós csoportban kezdetben építettek a gyerekek járműveket, használati tárgyakat. A tervezés során mindig azt kértem tőlük, hogy valami olyat alkossanak, ami megkönnyíti az emberek életét. Ezt a szemléletet szükséges elsajátítani ahhoz, hogy a robotika célszerűségét megérthessék. Később kapcsoltuk hozzá a programozás alapjait. Eleinte mintáról építettek labirintust, majd maguktól, önállóan. Aztán ebbe került bele egy Lego ember, akit „programoztunk” arra, hogyan tud a labirintusból kijönni. A pontos útvonalat az irányok és a lépésszámok adták. Mivel a gyerekek gyorsan vették az akadályt és hamar megszokták a logikus gondolkodás e fajtáját még egy szintet emeltünk. Elkezdtünk algoritmusokat rajzolni. Először megtanítottam nekik a folyamatábrák jelöléseit. Mivel ez számukra teljesen új ismeret, ezért nagyon egyszerű és hétköznapi példákon keresztül mutattam be. A folyamatban való gondolkodás az élet számos területén kamatoztatható. Aki fejben össze tudja rakni egy feladat elvégzésének lépéseit, megtanulja a logikus gondolkodás felé vezető utat. Fontos, hogy ne tegyünk felesleges köröket, és a célra koncentráljunk, de közben készüljünk fel a váratlan helyzetekre is. Ezzel megalapozzuk a tudatosságot, és határozottságot alakítunk ki. A felsős csoporttal rögtön a közepébe vágtunk, hiszen az életkorukból adódóan már önállóan képesek feladatok megtervezésére. Velük sokkal inkább a precizitást és a feladatok hatékony megoldását kellett tudatosítani. Az építés itt már nem önálló volt kezdetben, hanem a szoftver által kigondolt robotokat kellett megépíteniük, majd programozni. Az érdeklődésüket mindig egy motivációs video keltette fel. Általában 1-1 természeti jelenség vagy fizikai esemény ábrázolását kellett megoldaniuk egy roboton keresztül. Készítettünk autókat, modelleztük az állatvilág különböző mozgásformáit, építettünk szélmalmot. Év végére jutottunk el oda, hogy az általam felvetett problémát kellett megépíteni és programozni. A robotokat tudják mozgatni, fény-, hang– és képhatásokat tenni hozzá, hogy komplexebb legyen az összhatás. Ezekkel a tevékenységekkel lehet megalapozni a mérnöki gondolkodást. Természetesen nem gondolom, hogy valamennyi robotikás gyerek ebbe a világba vágyik, és ők lesznek a jövő mérnökei. Ám szívesen végzik ezeket a feladatokat, és ezzel olyan lehetőséget adunk nekik, aminek során megismerhetik a színtiszta logikára épülő gondolkodást. Számomra is teljesen új kihívást jelentett a robotika oktatása, azonban a gyerekekkel együtt tanultam én is. A foglalkozások jó hangulatban teltek, a gyerekek szívesen jöttek és várták a feladatokat. Jövőre is folytatjuk a megkezdett munkát nagy lendülettel és lelkesedéssel. Remélem, sikerül még inkább szélesíteni látókörüket és fenntartani a jelenlegi nagy érdeklődést.